Elérhetőségeink

Cím: 8300 Tapolca, Kossuth u. 2.

Telefon/Fax: 87/413-569

Email: titkarsag@elmolight.hu

Telephely telefonszáma: 30/927-4666

Telephely nyitvatartása: hétfőtől-péntekig 7-15 óráig

Szigorodó határértékek


A Vidékfejlesztési Minisztérium tervezett jogszabály módosításai között szerepel a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet.

Alapelv:

Szennyvíziszap nyersanyag, melynek energia- és növényi tápanyagtartalmát hasznosítani kell. A keletkezett szennyvíziszap mennyiségének kommunális hulladéklerakón történő, illetve mezőgazdasági célú elhelyezésének minimalizálása.

A szabályozás célja, hogy egyes – elsősorban kommunális – szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

A jogszabály kimondja, hogy termőföldön csak tisztított szennyvíz, kezelt szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt használható fel, és meghatározza a felhasználás további feltételeit (növénykultúrák, talajtulajdonságok, szennyezőanyag határértékek, stb.)

Új határértékek:


A Korm. rendelet módosítása a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban és komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit szigorítja.

  • Ez a módosítás technológiai és gazdasági problémát okozhat a szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek, a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának csökkenését eredményezheti, és az ilyen módon nem hasznosítható szennyvíziszapok elhelyezése nehézségekbe ütközhet.
  • A módosítás a környezeti biztonság javítását, a felszíni- és felszín alatti vizek, a növény- és állatvilág, a termőföld fokozott védelmét, az emberi egészségkárosodás kockázatának csökkentését szolgálja.


A rendelet tervezett módosítása 2016. január 1-én lép hatályba.

Összefoglalva:

A Vidékfejlesztési Minisztérium célja az, hogy szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme.

A tervezett rendelet módosításának indokolása

A módosítások célja a termőföld fokozott védelme, illetve a szennyvíziszapban hasznosítható növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése.

A szennyvíziszap növényi tápanyag tartalma miatt a mezőgazdaság számára hasznosítható nyersanyag. A módosítás célja ezen tápanyagok visszaforgatása a termőtalajba.
A szennyvíziszap komposztálásához másodlagos nyersanyagként a városi zöldhulladék és a növényi eredetű mezőgazdasági hulladék felhasználható, célja, hogy javítsa a komposzt minőségét.

A Korm. rendelet módosítása, tehát a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeinek szigorítása a környezeti biztonság javítását, a termőföld fokozott védelmét, az egészségesebb élelmiszeripari termelést és a környezeti kockázatok csökkentését szolgálja.

A szennyvíziszapok toxikus nehézfémek és egyéb káros anyagok módosított határértékei szigorúbbak a jelenleg érvényes eredeti jogszabályban foglaltakhoz képest. Ez technológiai és gazdasági problémát okozhat azoknak a szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek, akik erre időben nem készülnek fel, az ilyen módon nem hasznosítható szennyvíziszapok elhelyezése nehézségekbe ütközhet, ami deponálást és jelentős többlet költségeket eredményezhet.

A felgyülemlett szennyvíziszap tárolási és kezelési igénye környezeti kockázatot jelent, ami megfelelő megoldást igényel.

A kormány nyilván biztosítani fogja a felkészülési időt a szennyvíztisztító telepeknek, laboratóriumoknak a módosult és új határértékek bevezetéséhez való felkészüléshez. Ahol nem felel meg az iszap a kihelyezés feltételeinek, ott mindenképpen technológiai fejlesztések szükségesek, amit érdemes mielőbb megkezdeni.
                 
Következtetések és javaslatok

Általunk régóta vallott irány, miszerint a termőföld nem "hulladék depo" beigazolódni látszik, a szigorítás mindenkinek jól felfogott érdeke. A szennyvíziszap kincs, ha megfelelően kezelt, azaz mezőgazdasági felhasználásra tervezett, irányított eljárással, mikrobiológiai eljárással a hulladékkörből kiemelve termékké alakítjuk. Mindehhez a 36/2006 (V.18.) rendelet módot és lehetőséget biztosít.

A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006 rendelet határértékei az 50/2001 tervezett határértékeinél néhol már most szigorúbbak. A NÉBIH által a technológiánkkal már termékre szóló korlátozás nélküli forgalomba hozatali engedély maga a megoldás és lehetőség a szennyvíztisztító telepeknek. Az irányított komposztálási technológiánk már számos helyen bizonyított, ráadásul árbevételt termel. A szennyvíziszapokkal támasztott elvárások betartása mellett, a szennyvíziszapok megfelelő, biztonságos kezeléssel mezőgazdaság számára továbbra is igen előnyös, olcsó, és folyamatosan rendelkezésre álló hatóanyagok, tápanyagok és mikroelemek bázist képeznek irányított komposztálási technológiával előállított komposztok formájában.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által kilátásba helyezett, rendelet lapján meghatározásra kerülő biogáz üzemek létesítése esetén fontos megemlíteni, hogy a termelési maradék megfelelő mikrobiológiai kezeléssel továbbra is felhasználható a mezőgazdaságban, mindezt ismét az igen szigorú 36/2006 rendelet betartása mellett. Így az energián kívül egy másik lehetőséggel - adott esetben így már két bevételi forrással – tervezhetőek a biogáz üzemek, csak ehhez fontos a sűrítés betervezése az üzem kialakításánál. Ellenkező esetben egy híg, kezelhetetlen, mezőgazdasági vagy egyéb hasznosításra alkalmatlan anyag (toxikus biotikum, TPH, PAH, PCB, nehézfém tartalom) felhalmozódás történhet, ami adott esetben jelentős nem várt költséget eredményezhet.